Louis és Zélie Martin

Louis Joseph Aloys Stanislaus Martin 1823. augusztus 22-én született a franciaországi Bordeaux-ban, egy ötgyermekes család harmadik gyermekeként, apja katonatiszt volt. Louis Martin fiatal korában szerzetes szeretett volna lenni, és be akart lépni az Ágoston-rendi Nagy Szent Bernát-kolostorba, de gyenge latin tudása miatt elutasították, így órásmesternek tanult Rennes-ben és Strasbourgban.

1858. július 12-én vette feleségül Azélie-Marie „Zélie” Guérint az Alençon-i Notre-Dame Bazilikában. Házasságukból kilenc gyermek született, de csak öt lány érte meg a felnőttkort. Mind az öt lány szerzetesnőnek állt, közülük a leghíresebb Marie-Françoise-Thérèse Martin, akit a mai napig Lisieux-i Szent Teréz, vagy Kis Szent Teréz néven tisztelnek.

Louis Martin sok éven keresztül órásmesterként dolgozott, de idővel a felesége csipkekészítő üzlete olyan sikeres lett, hogy 1870-ban Martin úr eladta az órás vállalkozását, hogy partnerségre lépjen vele.

1877-ben felesége mellrákban elhunyt. Pár héttel a temetés után Louis Martin eladta a csipkekészítő üzletet és a házukat, és Lisieux-be költözött, ahol a feleségének a testvére, Isidore Guérin lakott.

Apaként Louis mély lelkesedéssel szerette a természetet. Teréz tőle örökölte szenvedélyét a virágok és a rétek, valamint az őshonos táj, a felhők, a viharok, a tenger és a csillagok iránt. Elzarándokolt Chartres-ba és Lourdes-ba, Németországba és Ausztriába ment, kétszer volt Rómában, sőt Konstantinápolyba utazott, és tervezett egy zarándokutat a Szentföldre – de ez utóbbi nem valósult meg. Ezzel a kalandvággyal együtt járt egy késztetés a visszavonulásra; Lisieux-ben Louis egy kis barlangot rendezett be magának a padláson, egy igazi kolostori cellát imádkozáshoz, olvasáshoz és meditációhoz. Még a lányai is csak akkor léphettek be ide, ha lelki beszélgetést és önvizsgálatot kívántak. Mint egy kolostorban, a napot istentiszteletre, kerti munkára és pihenésre osztotta.

Órásmesterként Louis szerette azokat az értékes dolgokat, amelyekkel foglalkozott. A lányainak aranyos beceneveket is adott, hogy kimutassa irántuk érzett különleges szeretetét. Marie-t gyémántnak, Pauline-t igazgyöngynek, Celine-t rettenthetetlennek, Léonie jószívűnek hívta, Terézt pedig a kis királylánynak vagy virágcsokornak.

Élete vége felé, 1889-ban Louis Martinnak két agyvérzése volt, aminek következtében részben lebénult, és három évig kórházban kezelték. 1892-ben térhetett vissza Lisieux-be, ahol két lánya ápolta. 1894. július 29-én hunyt el, 70 éves korában.

2008. október 19-én XVI. Benedek pápa boldoggá, 2015 október 18-én Ferenc pápa pedig szentté avatta Louis Martint és feleségét. Louis és Zélie Martin volt az első házaspár a történelemben, akiket párként avattak szentté.